Január 30. péntek

Reggel tényleg a szokásosan telt. A suliban csak egy veszekedés volt izgalmas. Kezdjük az elejéről...
-Igazgató helyettes asszony, szeretnénk kérni hogy jöjjön le az öltözőbe mert a szabály szegést követtek el az osztálytársaink!- beszélt Viktor és Lóci egymás szavába vágva a tanáriban.
-Máris megyek két perc!
-Rendben.
Lesiettek a fiúk a lépcsőn, kettő perc múlva utánuk Gabi néni azaz az igazgató- helyettes.
Ezt látva befutottam a ruhatárba. Szóltam a többieknek.
-Halihó itt van Gabriella!
-És?- kérdezte Kriszti.
-És ti éppen telefonoztok az iskolában...!
-Tényleg! Rakjuk el gyorsan- szólt Ákos.
-Na végre leesett!-válaszoltam, de pont jött már az ig. helyettes- Csókolom Gabi néni!
-Sziasztok! Ti meg mit kerestek itt? Na kifelé azonnal! Ne mondjam még egyszer! Milyen órátok lesz?
-Úszás. De csak a hetedik órában.-válaszolta valaki.
-Megúsztuk- suttogtam a többieknek.
Kiérve szúrós szemmel nézett rám Viktor és Lóci. Meg is szólaltak.
-Miért szóltál nekik?
-?
-Mi szóltunk a Gabi néninek!- válaszolta Viktor.
-De minek?
-Mert elegünk van abból hogy ők sose kapnak büntetést!- szólalt meg Lóci.
-Mert nekik nincs annyi beírásuk együttesen mint nektek kettőtöknek!-mutattam rájuk.
-De hát...- folytatta tovább de nekem elegem volt a nyafogásából ezért ott hagytam. Inkább odamentem Petiékhez.
-Amúgy titeket Viktor és Lóránd "köpött" be az ig. helyettesnek.
-Mi? Ez most komoly?- kérdezgette Ákos és Andris.
-Igen.
-Úgy leütném...-
-Én is!
-Nyugi van lányok és fiúk vagy lány és fiú!-csitított le minket Andris a szekrényünknél.- Nem tehetünk semmit, még nem.
-Jó hagyjuk. Majd hétfőn beszélünk vele! Sziasztok!-válaszolta Ákos.
-Nektek is szia!- szóltam.