Május 13. Szerda

Ma a suliban természeten Roli megosztotta a netét igy beszélgettem pár emberrel de most mivel véget ért az infó óra valammenyi időre abbahagyom a blogot a sok tanulnivaló miatt. Sziasztok!!!

Április 02. Csütörtök

Reggel már anyu elment magán tanítványokhoz, én olyan nyolc körül keltem. Szerencsére már szünet van!!! Úgy gondoltam elmegyek apuval a Camponába. Gondoltam hogy nem valószínű de azért megpróbáltam.
-Apu!
-Igen?-hangzott a válasz.
-Akkor megyünk a plázába?
-Hogy mennék?! Nem látod mi van rajtam? Meg te tegnap úgyis voltál!
-Ajj, akkor csak vigyél be engem! 20 perc és kész vagyok!- és már rohantam fel a szobámba készülődni.
-Ne legyél pofátlan!- kiáltott utánam.
Na most meg nem tudtam hogy mit vegyek fel. 20 perc helyett 40 perc lett. De sikerült.
-De mire lementem mát nem volt senki itthon.- meséltem anyunak a telefonba.
-Mindegy, amúgy mit vártál tőle?!
-Nem tudom. Mondtam, tudtam, gondoltam hogy úgy se visz el. :( De ez már mindegy.
-Szia kicsim! Egyél valamit! Olyan 20 óra körül jövök meg és hozok Caramalzot!- próbált felvidítani anya.
-Úúúú, köszönöm szia!

Március 17. Kedd

 Reggel láttam aput ahogy elmegy dolgozni, pedig megbeszéltük hogy elvisz a papírokat a papírgyűjtésre. Mindegy, majd holnap.
 Anyunak szóltam hogy vasalja le az egyik felsőmet, de mire levasalta rájöttem hogy nem azt akarom felvenni. Nem haragudott, de nem is örült.
 A suli előtt  pont Annamarival és Krisztivel futottam össze (már kibékültünk). Megbeszéltük hogy azt a .... (cenzúrázandó szavas) Emesét úgy .... . Nagyon elegünk van belőle (mint mindenkinek). Ez meg mellékes de tegnap este szólt az egyik nagyon jó barátom Tomi hogy csinált egy borzasztó dolgot, megfogta az osztályuk örömlányának a kezét. Szomorkodott hogy így elrontotta a nagyon jó kapcsolatát, de mondta Zsófi hogy megbocsát neki, ne szomorkodjon.

Február 24. Kedd

Ma korán keltünk mert, anyunak előadást kellett tartania. A suliban minden szokásos volt. Irodalmon feleltünk. Németen átmentünk az infó terembe és német játékokkal játszottunk. Délután a többieknek lyukas órája volt. Bementem a tanszobára Zoli bácsihoz. Persze megengedte. Tényleg, de tényleg egy szót nem szóltam mikor odajött hozzám a tanár.
-Légyszíves menj ki a tanszobáról! Neked úgy se itt lenne helyed. Mikor még nem voltál itt minden rendben volt, de mikor megjöttél a fiúk kezelhetetlenek lettek.
-De hát miért?-kérdeztem csodálkozva.
-Légyszíves ne vond kétségbe a döntésem. Rendbontó vagy. Bejöttél és a fiúk rögtön a póker cuccra lettek rákattanva. Na nyomás! Nem szeretnélek még egyszer itt látni.
-De, de, mit csináltam?- Oké sose voltam "jóba" Zoli bácsival najó utáljuk egymást. De ez miért lenne ok arra hogy kiküldjön? Vagy igen? Ajj, mit csináltam? Ahh,  de fárasztó Zoli bácsi. Kimentem, mit tudtam volna tenni.   Ekkor megláttam Ivettet (nem osztálytársam, nyolcadikos).
-Halihó, segítesz? Kérlek!
-Miben?- jött a válasz.
-Itt az osztályom de nekem nem kell az órán részt vennem ezért ugye nem vagyok ott, de szeretnék eljutni veletek a tesi terembe!
-Gyere!
-Jujj, köszi.
Eljutottam. A teremben a nyolcadik évfolyam volt bent.  De eközben nekem művészeti órám volt (lett volna). Ivett  (próbált) megtanítani kosarazni vagyis csak palánkra dobni úgy hogy bemenjen.
Négykor jött értem egy barátunk, Sára. Neki szoliba kellett mennie úgyhogy mentem vele. Miközben ő feküdt én selfieztem egy párat vagyis harminckettőt. Az sok? Mindegy. Egyet fölraktam Instára. Már 8 embernek tetszett.
Otthon rám írt Dina az egyik a-s.
(Dina)-Hello :)
(Zita)-Hi
(Dina)- Azt csiripelik a madarak hogy te elvileg szerelmes vagy Bencébe :D
(Zita)- Én? Na ezt honnan hallotad
(Dina)-Az mind1
(Zita)-Nem mindegy
(Dina)-Azért nem mondom el mert nem akarom hogy veszekedjetek...
(Zita)-Na, akkor ki mondta? Na?
(Dina)- Nem szeretném... :(
(Zita)-Légyszíves
(Dina)-A-a... Annyit mondok lány 
(Zita)-Na ne mond
(Dina)-És 6.a-s 
(Zita)-De basszus ki?
(Dina)-Hát... Mondom nem szeretném elmondani
(Zita)-Légyszíves ne könyörögjek már
(Dina)-A-a  
(Zita)-Dina ne már
(Dina)-Nem szeretném tényleg
(Zita)-Tudod mit menny a francba
(Dina)-Oke xdd :P
(Zita)-De b.....g minek hoztad fel a témát?
(Dina)-Azért hogy tudj róla hogy valaki a hátad mögött kavar
(Dina)-De tudod mit akkor beszéljenek ki engem nem érdekel kavarják a hátad mögött a... én most már nem mondok neked semmit.... 
(Zita)-De ezt terjesszék felőle, csak az idegesít hogy te nem mondod el 
(Dina)-Jó hát ez van nem árulom el a barátaimat...ENNYI
(Zita)-Most nem azért de nekem azért mondtad el hogy tudjam de akkor minek ha azt nem mondod el hogy ki mondta 
Körübelül fél órán át nem beszéltünk de most én ráírtam:
(Zita)-Bocsánat
(Dina)-Semmi. Na de én most megyek. Szia Jó éjt ;)

Február 6. Szombat

Tegnap reggel anyuval bementünk hozzá a suliba textilért. Miközben kerestük megláttam 4 csapatnyi gombfocit. Gondoltam beviszem a suliba és néha-néha játszunk egy picit. De már a második szünetben vagy négyen jelentkeztek. Páran javasolták hogy szerezzek bajnokságot. Technika óra közben csináltam egy táblázatot azoknak a nevével akik jelentkeztek. Ezen  ügyködtem egész nap. Szerintem jól sikerül.  Eddig hat ember jelentkezett.

Kaptam egy kihívást. Itt vannak a válaszok!

-Mióta írsz?
Z: December 26.
-Hány blogod volt/van?
Z:1
-Hány éves vagy?
Z:11
-Kedvenc film?
Z:Doktor Szöszi 1-2
-Do you speak English?
Z: Non, je ne parle pas angles.
-Milyen könyveket olvastál ami nem kötelező olvasmány?
Z: Bocsi de nem fogom felsorolni....
-Hányadikos vagy?
Z:6.
-Milyen telefonod van?
Z:Sony Xperia M2
- Ez a kilencedik kérdés?  :D
Z: Igen
- Mit szoktál nézni a TV-ben?
Z: A képernyőt...


Küldjem el 10 embernek... Akkor!
-Lili Smith blogja
-A végzet ajándéka
Ennyi..;)

Január 30. péntek

Reggel tényleg a szokásosan telt. A suliban csak egy veszekedés volt izgalmas. Kezdjük az elejéről...
-Igazgató helyettes asszony, szeretnénk kérni hogy jöjjön le az öltözőbe mert a szabály szegést követtek el az osztálytársaink!- beszélt Viktor és Lóci egymás szavába vágva a tanáriban.
-Máris megyek két perc!
-Rendben.
Lesiettek a fiúk a lépcsőn, kettő perc múlva utánuk Gabi néni azaz az igazgató- helyettes.
Ezt látva befutottam a ruhatárba. Szóltam a többieknek.
-Halihó itt van Gabriella!
-És?- kérdezte Kriszti.
-És ti éppen telefonoztok az iskolában...!
-Tényleg! Rakjuk el gyorsan- szólt Ákos.
-Na végre leesett!-válaszoltam, de pont jött már az ig. helyettes- Csókolom Gabi néni!
-Sziasztok! Ti meg mit kerestek itt? Na kifelé azonnal! Ne mondjam még egyszer! Milyen órátok lesz?
-Úszás. De csak a hetedik órában.-válaszolta valaki.
-Megúsztuk- suttogtam a többieknek.
Kiérve szúrós szemmel nézett rám Viktor és Lóci. Meg is szólaltak.
-Miért szóltál nekik?
-?
-Mi szóltunk a Gabi néninek!- válaszolta Viktor.
-De minek?
-Mert elegünk van abból hogy ők sose kapnak büntetést!- szólalt meg Lóci.
-Mert nekik nincs annyi beírásuk együttesen mint nektek kettőtöknek!-mutattam rájuk.
-De hát...- folytatta tovább de nekem elegem volt a nyafogásából ezért ott hagytam. Inkább odamentem Petiékhez.
-Amúgy titeket Viktor és Lóránd "köpött" be az ig. helyettesnek.
-Mi? Ez most komoly?- kérdezgette Ákos és Andris.
-Igen.
-Úgy leütném...-
-Én is!
-Nyugi van lányok és fiúk vagy lány és fiú!-csitított le minket Andris a szekrényünknél.- Nem tehetünk semmit, még nem.
-Jó hagyjuk. Majd hétfőn beszélünk vele! Sziasztok!-válaszolta Ákos.
-Nektek is szia!- szóltam.